« vissza

Történetek » Vető (Wekerle) Péter főhadnagy búcsúlevele

Vető (Wekerle) Péter főhadnagy búcsúlevele

2007-04-01 02:04:17


Vető (Wekerle) Péter felderítő pilóta 1943. július 17-én halt hősi halált Harkov térségében. Repülőgépe feltételezhetően géphiba miatt zuhant le, de az sem kizárt, hogy ellenséges tűzbe került. Bajtársai a harkovi magyar hősi temetőben temették el július 18-án.

A főhadnagyi rangban szolgáló, magyarországi német származású, 29 éves fiatalembernek szeptemberben lett volna az esküvője gyűrűs menyasszonyával (alsócsernátoni) Beke Katalinnal.

Vető Péter 1914-ben született a Baranya megyei Kaposszekcsőn. Itt töltötte gyermekéveit, de a háború alatt már Székesfehérváron lakott és fehérvári volt menyasszonya is. Testvérhúga, a nyolcvanadik évében járó Hercegfi Jakabné (Wekerle Katalin) máig Kaposszekcsőn él. Ő hűségesen megőrizte a régi fényképeket és Vető Péter előre megírt német nyelvű búcsúlevelét is, amelyet azután írt meg, hogy a légiharcban elesett bajtársai elárvult csomagjait kellett hazajuttatnia. (A Történetek rovatban közöljük a búcsúlevél magyar fordítását.)

 Beke Katalin és a Wekerle-család kapcsolata a háború után megszakadt. Hercegfi Jakabné azonban régóta szeretné megtudni, hogyan alakult hősi halált halt bátyja menyasszonyának, Beke Katalinnak a sorsa. Aki tehát bármit tud az egykor székesfehérvári illetőségű Beke Katalinról vagy leszármazottairól, kérjük, jelentkezzen. (Talán a Hozzátartozókat keresünk rovatban látható fotók segítenek az azonosításban.) A búcsúlevél:  

Az igazság várhat, mert hosszú az élet.

De egy igaz gondolatot hosszú időre nem lehet elnyomni.

Édes és ékesítő a hazáért meghalni. A sorsát senki el nem kerülheti.�

Oroszország, 1943. május 24.

Kedves Szüleim és Testvéreim!

Amikor a bajtársaim közül néhányan nem tértek vissza és mi a összeszedtük mit sem sejtve itt hagyott holmijaikat, az a gondolatom támadt, hogy feljegyzem néhány gondolatomat, amit talán már soha nem fogok tudni elmondani. Hála és szeretet él bennem, s fektessetek ti is nagy hangsúlyt arra, hogy a családban a tiszta krisztusi hagyományok tovább éljenek. Mert szellemi fejlődésemet ennek köszönhetem. Mindig is ez adott és most is ez ad nekem erőt: hinni Istenben és igazságos vezetésében.(�Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.� 23.Zsoltár)

És tudnotok kell azt is, bárhogy alakuljanak a dolgok, hogy a mi hazánk Magyarország. Ezen kívánságom szerint őrizzétek meg emlékemet, mert ez a tiszta és világos igazság. És az ember az igazságért ha kell, szenvedni is tud, ahogy ezt elődeink már bizonyították a krisztusi és lutheránus üldöztetések során.

Viszontlátásra,

búcsúlevél Vető Pétertől.