« vissza
Történetek » Naplórészlet
Naplórészlet
2012-08-01 02:08:38
1944. dec. 15.
Behívó a 631-es számú Munkavezetői Törzsparancsnokságra, ahol feleskettek.
A munka dec. 17-től egy hétig, karácsonyig tartott. A vonatszerelvény 7 óra 15'-kor indult a szombathelyi vasútállomásról, 3/4 óra múlva Rohoncon voltunk.
Névsorolvasás után futó és vízelvezető árokásás az állomás környékén. 12 óra 30-kor ebédosztás, pihenő, 15 óra 30-ig munka. Vonatindulás vissza 16 órakor. Az utolsó napon kaptunk fejenként 14 db. cigarettát és később, néhány nap múlva 70 Pengőt.
A csoport leventekorú fiúkból és egyéb polgári személyekből állt.
Mi akkor ott zsidó munkaszolgálatosokkal nem találkoztunk.
1945. jan. 1-től kétszer 8 napig újabb munka, de most Kőszegen. Vonatindulás Szombathelyről 8 órakor, megérkezés 1 óra múlva. Feladat: lövészárok ásás az állomás környékén. Fölöl 110 cm széles, alul 70 cm., mélység 160 cm.
12 órakor 1/2 óra ebédszünet, munkavégzés 15 óra 30'-ig.
16 órakor indulás vissza vonattal Szombathelyre. Erre az időszakra 150 Pengőt adtak.
Mellettünk zsidó munkaszolgálatosok is dolgoztak, németek kísérték őket, nagyon gyenge fizikai állapotban voltak, ami adtunk nekik ennivalót a magunkkal hozott ételekből. Elbeszélésük szerint a szomszédos téglagyárban voltak elhelyezve.
1945. febr. 7-től újabb két hét, a feladat most páncélos árok ásás volt, 4,5 méter széles, 3 méter mély. Helyszín: a kőszegi állomástól kb. 4km-re Velem irányába. 17 órakor indult a vonat Szombathelyre.
A csoport összetétele: leventék és idősebb korú civilek. Étkezés: amit magunkkal hoztunk.
Ekkor itt zsidó munkaszolgálatosokat nem láttunk.
Az alábbi megtörtént eset is a korszak teljes megismeréséhez tartozik:
A hadiesemények folytán 1944. okt. elején Kolozsvárt kiürítették. Ennek következtében a rendőrség ottani állománya Szombathelyre került. Így apám, dr. Hauptmann Béla mint rendőrtanácsos ettől kezdve a szombathelyi rendőrségen dolgozott. A nyilas hatalomátvétel utáni időszakból mesélte el a következőket:
Egy rendőr behozott a rendőrségre egy személyt, akiről kiderült, hogy bujkáló zsidó újságíró volt. Apám kérdezte tőle, hogy van-e módjában valahol elrejtőzni. Igenlő válasza után a rendőrségről szabadon távozott. Sajnos a nevét már nem tudom.
Behívó a 631-es számú Munkavezetői Törzsparancsnokságra, ahol feleskettek.
A munka dec. 17-től egy hétig, karácsonyig tartott. A vonatszerelvény 7 óra 15'-kor indult a szombathelyi vasútállomásról, 3/4 óra múlva Rohoncon voltunk.
Névsorolvasás után futó és vízelvezető árokásás az állomás környékén. 12 óra 30-kor ebédosztás, pihenő, 15 óra 30-ig munka. Vonatindulás vissza 16 órakor. Az utolsó napon kaptunk fejenként 14 db. cigarettát és később, néhány nap múlva 70 Pengőt.
A csoport leventekorú fiúkból és egyéb polgári személyekből állt.
Mi akkor ott zsidó munkaszolgálatosokkal nem találkoztunk.
1945. jan. 1-től kétszer 8 napig újabb munka, de most Kőszegen. Vonatindulás Szombathelyről 8 órakor, megérkezés 1 óra múlva. Feladat: lövészárok ásás az állomás környékén. Fölöl 110 cm széles, alul 70 cm., mélység 160 cm.
12 órakor 1/2 óra ebédszünet, munkavégzés 15 óra 30'-ig.
16 órakor indulás vissza vonattal Szombathelyre. Erre az időszakra 150 Pengőt adtak.
Mellettünk zsidó munkaszolgálatosok is dolgoztak, németek kísérték őket, nagyon gyenge fizikai állapotban voltak, ami adtunk nekik ennivalót a magunkkal hozott ételekből. Elbeszélésük szerint a szomszédos téglagyárban voltak elhelyezve.
1945. febr. 7-től újabb két hét, a feladat most páncélos árok ásás volt, 4,5 méter széles, 3 méter mély. Helyszín: a kőszegi állomástól kb. 4km-re Velem irányába. 17 órakor indult a vonat Szombathelyre.
A csoport összetétele: leventék és idősebb korú civilek. Étkezés: amit magunkkal hoztunk.
Ekkor itt zsidó munkaszolgálatosokat nem láttunk.
Az alábbi megtörtént eset is a korszak teljes megismeréséhez tartozik:
A hadiesemények folytán 1944. okt. elején Kolozsvárt kiürítették. Ennek következtében a rendőrség ottani állománya Szombathelyre került. Így apám, dr. Hauptmann Béla mint rendőrtanácsos ettől kezdve a szombathelyi rendőrségen dolgozott. A nyilas hatalomátvétel utáni időszakból mesélte el a következőket:
Egy rendőr behozott a rendőrségre egy személyt, akiről kiderült, hogy bujkáló zsidó újságíró volt. Apám kérdezte tőle, hogy van-e módjában valahol elrejtőzni. Igenlő válasza után a rendőrségről szabadon távozott. Sajnos a nevét már nem tudom.
